Csongrádi Batsányi János Gimnázium,

Az FLL robotversenyhez kapcsolódó, TrashTrek elnevezésű kutatással foglalkozó diákokkal a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási üzemben jártunk, hogy megismerjük, mi történik a kommunális hulladékkal és a szelektíven gyűjtött hulladékkal.

Versegi Bence az üzem vezetője, volt batsányis diák kalauzolta végig a csoportot a válogatás teljes folyamatán. 

A mérlegkezelő rendszertől indulva bejártuk a szelektív hulladékválogatót, megismertük az egyes csarnokok funkcióját, láttuk működés közben a válogatószalagot, az emberi munkával végzett válogatás szisztémáját, a mágneses szeparátort, a technológiai szobában található kezelőpanelt, a préselőgépet, ami a már szétválogatott hulladékot fajtánként bálázza. Megtudtuk, hogy mekkora értéket képvisel a szétválogatott hulladék, és hallottunk arról is, hogy Magyarországon hol és milyen módszerrel hasznosítják az innen kikerülő bálákat. A többtonnás tömböket teherautóval szállítják el feldolgozó üzemekbe, pl. Zalaegerszegre. 

A még aprításra váró zöldhulladék halmok mellett láttunk fóliával fedett hatalmas szabadtéri komposzt-ágyakat, amelyek nedvességét a benne elhelyezett perforált dréncső segítségével, belső hőmérsékletét, páratartalmát szenzorokkal gyűjtött adatok alapján szabályozzák azért, hogy a víztelenített szennyvíziszappal kevert 75 fokos anyag a  28 napos érési folyamatot követő rostálás után kerti talajként legyen használható. 

Korábban a kommunális hulladék teljes egészében deponlásra került. Ma már  telep egyik új létesítményében lévő rosták, szállítószalagok négyfelé sorolják a háztartásokból kikerülő hulladékot. A mágnessel kiemelhető fémhulladékot, a komposztálható részeket, az égethető anyagokat és már csak az előbbi módszerekkel nem hasznosítható maradék kerül depózásra.

A nagy égéstartalmú szárazanyagot Beremendre vagy Vácra szállítják, ahol szemétégetőkben hasznosítják, fedezve ezzel valamennyit a cementgyárak energiaigényéből.

A csoport felsétálhatott a közel 8 méter magas szeméthegy tetejére, a gondosan aláfóliázott depóniából kikerülő folyadékot, esővizet a csurgalékvíztárolóba vezetik, ahonnan időnként visszalocsolnak valamennyit a szemét jobb tömörítése érdekében, ez egyúttal a porzást és a kigyulladás veszélyét is csökkenti. Időnként egy 20 tonnás taposógép egyengeti a felszínt. A termelődő metánt a gázfogadó konténer melletti fáklyázóban égetik el. Néhány év múlva, ha a nagyobb szemétmennyiség miatt jelentősebb lesz a képződő metán mennyisége, akár a szociális helyiségek energiaellátását is képes lesz fedezni. 

Az üzemlátogatás utolsó állomása a pellet készítő hangár volt, ahol szalmából, olajos magvakból és egyéb hozzáadott faaprítékból 3-4 cm-es darabkákat préselnek, majd az előállított pelletet fűtőanyagként használják a telepen vagy értékesítik.

A hulladéklerakó területén található nagymennyiségű gyúlékony anyag miatt kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy egy esetleges tűz eloltására legyen lehetőség, ezért hatalmas medencékben és tartályokban tárolják erre a célra a vizet.

A látogatás során a diákok saját maguk követhették nyomon a környezetünkből elszállításra kerülő hulladék válogatásának útját. Megérthették, miért fontos a szelektív gyűjtés, és arra is választ kaptak, hogy a sárga fedelű kukákba miért kerülhet vegyesen papír, műanyag, és fém is.

A galériában elhelyezett képek segítségével nyomon követhető a hulladékgazdálkodás folyamata.

Iskolánkból nem először érkezett csoport a hulladékválogató telepre, két éve a tizedikes reál tagozatos diákok még csak 5 méter magas szeméthegyről számoltak be, a 2013 őszén készült képeket is érdemes összehasonlításképpen megnézni.