Csongrádi Batsányi János Gimnázium,

A 2014. november 7-én 14 órai kezdettel megrendezett teremavató ünnepség alkalmával a Fizika I. terem Szucsán András tanár úr, iskolánk egykori tanára nevét vette fel.

Az ünnepségen családtagok, volt diákok, valamint iskolánk nyugdíjas és jelenlegi tanárai vettek részt.

Igazgató úr köszöntő szavai után Rideg-Fekete Márta tanárnő és Kálmán Brigitta 11. f osztályos tanuló fuvoladuót adott elő. Ezt követően Szabó László tanár úr fizikai kísérleteket mutatott be, melyekkel megidézte Szucsán tanár úr tanítási gyakorlatát.

Baricsné Kapus Éva tanárnő diák segítségével mesélt arról, milyen is volt Szucsán tanár úr diákjának, majd kollégájának, barátjának lenni.

Törökné Török Ildikó tanárnő, szintén egykori diák, a táblán vezetett le egy fizikai feladatmegoldást, Szucsán tanár úr stílusában. 

Tanár úr tehetséggondozó munkájának emléket állítva e napon megalapításra került a Szucsán András díj, amelyet a fizika terén kiemelkedő batsányis diákok kaphatnak. 

Az ünnepség végén a tanár úr fia, ifj. Szucsán András emlékezett édesapjára.  

A hivatalos megnyitót a résztvevők kötetlen, baráti beszélgetése követte. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy néhány résztvevő segítségével próbáljuk megfejteni, hogy mi is volt Szucsán tanár úr varázsának titka? Hogyan tudott ennyire hatni tanítványaira? Mi volt sikerének kulcsa?

Blázsik Zoltán egyetemi tanár a következőképpen emlékezett egykori tanárára:

„Azt szoktam mondani, hogy amit ő tudott, a titkát, azt nem lehet megtanulni. Nem tudtuk eltanulni tőle. …Sokszor volt olyan, hogy azzal vett rá valakit, hogy tanulja meg a fizika leckét, hogy egész másról beszéltünk az órán. De a jó hangulat meghozta a tanulási kedvet.

… Tanár úron sose látszott, hogy fáradt lenne. Ő olyan ember volt, aki mindenkiben meglátott valami tehetséget. Úgy tartotta, mindenki lehet valamiben jó.”

Kisvárdai László így emlékezett egykori tanárára:

„Mikor tanár úr belépett az osztályba, csend lett, majd megköszörülte a torkát. Időnként ezt mondta az óra elején: „Na, nyavalyások! Hadd lássuk, mi fog most történni veletek!” Ekkor felelés következett, és meg kell, hogy mondjam, egyrészt elég szigorú ember volt a tanár úr, másrészt viszont kíméletes volt azokkal szemben, akikről tudta, hogy a fizika nem az erősségük. Nála a szigor és a humor egyensúlyban volt.”

A családtagokat arra kértük, osszanak meg néhány személyes emléket tanár úrral kapcsolatban.

Felesége így emlékezik rá:

„A lányokat szerette családnevükön szólítani. Legmeghittebb pillanatainkban én Balogh Etelka voltam, a fél város így ismert.

Nem tudom megmondani, hogy a focit vagy a ping-pongot szerette-e jobban. Egyetemi évei alatt hazajárt Szegvárra. Ő volt a csapat mindene. Tőle függött, hogy nyer vagy veszít a csapat.”

Unokája így idézte alakját:

„Focizni nagyon szeretett, számítógépen főleg a Windows játékokat kedvelte: a pasziánszot, a fekete macskát.

Furcsa érzés volt, mikor el kezdett derengeni, hogy mekkora ember is ő, és a nevét, amelynek nekem is meg kellene felelnem, mekkora tisztelet övezi Csongrádon és azon tanítványai körében is, akik szerte a nagyvilágban élnek. Ez a tudat a tisztelet és a büszkeség érzésével tölt el.”

Aki szeretne többet megtudni tanár úrról, a Fizika terem névadójáról, keresse fel az alábbi oldalakat!

• Az iskola jubileumi weboldalán Szucsán tanár úr személyes visszaemlékezéseit olvashatjuk.
• Tanár úr saját weboldala, a szucsánkvark
• In memorian Szucsán András

 A cikkírók, Harmati Viktória és Komlósi Szilvia 9.b osztályos diáktudósítók munkáját
Domokos Katalin tanárnő segítette.
A galéria fotóit Kovács Péter tanár ú és Reszler-Fehér Mária  készítette.

Az ünnepségről tudósított a városi televízió 2014. november 12-én.	Írás jelent meg a Csongrádi Hírek  9. oldalán is.