Csongrádi Batsányi János Gimnázium,

2015 novemberében öt történelmi témájú előadást hallhattak az érdeklődők a 95 éves Batsányi-gimnázium Szent Imre termében. Az előadók mindannyian egykori batsányis diákok voltak, így néhány perc erejéig meséltek középiskolás emlékeikről és bemutatták azt is, mivel foglalkoznak napjainkban.

November 5-én Molnár József, Csongrád egykori polgármestere idézte fel, hogyan jutott el az 1956. október 23-ai események híre a városba, és ez milyen reakciókat váltott ki az akkori 11.A osztály tagjaiból. A diákok október 25-ére közös sétát szerveztek a Körös-torokban, 26-án a középiskolások részvételével tüntetés kezdődött a Városháza és a Kossuth-szobor előtt, este pedig ledöntötték és a Tiszába dobták a hatalmi rendszert szimbolizáló Zója-szobrot. Az előadáson szó esett arról is, hogy a 27-én összegyűlt tömeg feloszlatására egy repülőgép ereszkedett a Nagyboldogasszony-templom és a gimnázium fölé, amely három kör megtétele után kettétört és lezuhant Bökény területén. Az Istenes Elemér által vezetett gép darabjait az oda érkezők széthordták és később használati tárgyakat készítettek belőle, egyik darabja ma is látható a múzeumban.

November 16-án Georgiades Ildikó, a Csongrádi Levéltár vezetője a családkutatás helyi forrásait mutatta be a közönségnek. A genealógia és a családtörténet meghatározása után összefoglalást hallhattunk arról, hogyan segítik a családkutatást a levéltárak és a könyvtárak, majd megismerkedtünk az egyházi és a polgári anyakönyvek felépítésével, a Csongrádi Levéltárban található, kutatásra ajánlott egyéb forrásokkal és a korabeli sajtó szerepével is. A kutatásban nagy szerepe lehet még a Szentesi Levéltár irategyütteseinek, a feudális kori vegyes összeírásoknak, a Szegedi Levéltár mikrofilmgyűjteményének, de segítséget nyújthatnak a témával foglalkozó honlapok és digitális adatbázisok, valamint a kézikönyvtárakban fellelhető szakirodalom is.

Ujszászi Róbert, a szegedi Móra Ferenc Múzeum muzeológus-numizmatikusa a Csongrádon és környékén fellelhető éremleleteket mutatta be a résztvevőknek. Az előadáson szó esett a numizmatikus szakma nehézségeiről és különleges feladatairól, de megismerhettük a Szent István által kibocsátott aranypénzek sajátosságain kívül az Árpád-korban készült pénzleletek jellemzőit is, amelyeknek csaknem a fele azért maradhatott ránk, mert a tatárjárás alatt a környékbeliek a földbe rejtették az értékeiket. A helyi régészeti lelőhelyek közül a 11-16. század között virágkorát élő Ellés-monostor, a csanyteleki Faragó-tanya és a csongrádi Hunyadi tér leletegyüttesei kerültek bemutatásra.

November 18-án Berczeli-Nemcsényi Alex egyetemista az amerikai munkásmozgalom kezdeteiről tartott előadást. Május 1-jéhez köztudottan népünnepély és felvonulás kapcsolódik, mégis érdemes volt áttekinteni, hogy az amerikai munkásmozgalom milyen utat járt be ahhoz, hogy nemzetközi ünneppé váljon. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a gazdasági fellendülés következtében a munkások szerveződni kezdtek helyzetük javítása érdekében, majd a polgárháború után vasútépítések kezdődtek és vállalkozások jöttek létre. A beszámoló segítségével nyomon követhettük, hogy a laissez faire elvét mennyire különböző módon ítélték meg a korszakban, megismertük az 1848 utáni emigráció hatását, de láthattuk azt is, hogy milyen gyorsasággal söpört végig az amerikai nagyvárosokban az 1884. május 1-4. közötti tömegsztrájk.

Pálinkó Máté egyetemista a történelem nagy népvándorlásairól szólva kiemelte, hogy a történelemtanítás egyik célja lehet, hogy a történelmi folyamatokat megismerve tanuljunk a múlt hibáiból, és következtetéseinket hasznosítsuk a jelen problémáinak megoldásához. A 4-5. századi barbár népvándorlások és Kazár Kaganátusban élő népek bemutatása után szó esett arról is, hogy a kora középkori államokba betelepült népektől katonai szolgálatot és adófizetést vártak el. Az előadáson hallhattunk a Nagymorva Fejedelemség és a magyar honfoglalás kapcsolatáról, a viking kereskedelmi útvonalak jelentőségéről, valamint Szent István és IV. Béla befogadó politikájának okairól és az általuk támasztott feltételekről, de áttekintettük a törökök 15-16. századi hódításait és a Habsburgok védekező intézkedéseit is.