Csongrádi Batsányi János Gimnázium,

Újvári Péter, Talentum-díjas diákunk 2010-ben érettségizett, most harmadéves hallgató a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán.

Az elmúlt félévben népes hallgatótábor előtt osztotta meg egyetemista tapasztalatait a jelenlegi batsányisokkal, szakterületénél fogva az informatikához és általában a műszaki területekhez kapcsolódó lehetőségekről beszélt. Tanácsait nem csak a közvetlenül a pályaválasztáson gondolkodók, hanem még a fakultációválasztás előtt állók, azaz a 9-10. évfolyamok is érdeklődéssel hallgatták. Úgy gondolom, hogy volt diákjaink beszámolóinál, a velük való beszélgetésnél hitelesebb forrást nem találnak a továbbtanulást tervezgető gimnazisták. 

Az oktatói oldalt Bátorfi Réka az Elektronikai Technológia Tanszék mérnöke képviselte, egyetemisták szemszögéből  Újvári Peti mutatta be a BME-t. A tájékoztatóra a műszaki, informatikai  területek iránt érdeklődő diákokat várták, így a résztvevőket a reál  tagozatos, vagy a nyolcosztályos gimnázium felsőbb évesei közül toboroztuk.

Az egyetemet bemutató film végigkísérte az egyetemisták életét a beírtakozástól a tradícionális diplomaosztóig, közben felvillantva a diákélet, az oktatás, a karrier, az innováció egy-egy szeletét. Megtudtuk, hogy  a VIK a BME legnagyobb kara, új infrastruktúra segíti a korszerű tudás megszerzését, az Infopark közelsége pedig már a munkalehetőségekre segít rálátni, hozzáférni.

Bátorfi Réka elmondta, hogy a mérnökök a fejlődés mozgatórugói, az ő fejlesztésük nyomán kerülnek a mindennapok használatába új anyagok, gépek, készülékek, ők dolgoznak a tervezőasztalok mellett. Ma már sokkal inkább jellemző, hogy többen dolgoznak együtt, így olyan szakemberekre is szükség van, akik képesek több kutatócsoport munkáját összehangolni. Ma a mérnöki pályát már szép számmal választják lányok is, kiemelte saját példáját: ő az autóiparhoz kapcsolódó területen találta meg azt a sepcializációt, amivel szívesen foglalkozik, de hangsúlyozta bármilyen területet is céloznak meg a diákok, a sokoldalúság ma az egyik a legkelendőbb tulajdonság a munkaerőpiacon.

A BSC (egyetemi alapképzés) alapja a középiskola, a BME-re többszörös a túljelentkezés, igaz a bekerülési ponthatár 370 körüli volt, ez egy könnyen teljesíthető érték, de  a VIK-re a felvettek átlagpontja 422, és még így is sokan lemorzsolódnak menet közben. Felhívta arra a diákok figyelmét, hogy bármit is választanak, biztosan lesz olyan az egyetemen, amit nem kedvelnek majd, és lesznek nehezen teljesíthető tárgyak, amikért sokat kell küzdeni.

Ezért is fontos az, hogy a választott szakterület legyen fontos számukra. A biztos középiskolai alapok is segítenek abban, hogy könnyebben boldoguljanak, érdemes legalább középszinten érettségizni minden olyan tantárgyból, ami közvetlenül kapcsolódik a képzési területhez, és legalább egyikből emelt szinten is vállalni a megmérettetést.

A BME-n az első napokban megírt szintfelmérők statisztikái azt mutatják, hogy azoknak jól sikerülnek a szintfelmérő vizsgák, akik emelt szinten érettségiztek az adott tantárgyból. Természetesen nem reménytelen annak a helyzete sem, akinek nem sikerül az elvárt szint, mert akkor számára kötelező az első félévben a Bevezető fizika és a Bevezető matematika nevű tantárgy, ahol azok a középiskolai anyagrészek kerülnek terítékre, (természetesen a középiskolához képest gyorsított ütemben) amire az egyetemi kurzusok alapoznak. Aki műszaki pályára készül, annak ajánlott használnia  a https://alfa.bme.hu/ gyakorlófelületet ahol matematika (magyar és angol nyelven) és fizika feladatsorok segítik a felkészülést. 

A nyelvtanulásra is érdemes kiemelt figyelmet fordítani két ok miatt is: a diplomához nyelvvizsga szükséges, és a nyelvvizsga sokkal könnyebben megszerezhető a középiskolában, mint az egyetemi évek alatt. Az informatika és a műszaki területek szaknyelve angol a másik ok tehát ez: használható nyelvtudás nélkül nem boldogul a diák a tanulmányaihoz szükséges idegen nyelvű szakirodalommal. Továbbá szükséges még egy második nyelv ismerete is, ez lehet a német, ami azért hasznos, mert a BME számos német egyetemmel tart kapcsolatot, tehát a külföldi tanulmányoknál jól jöhet, vagy választható valamely ritkább nyelv tanulása, ami az elhelyezkedésnél értéknövelő a munkaerőpiacon. A gazdaságkutatók szerint a BME VIK-en végzettek 100%-a talál munkát, sőt sokan már egyetemi évek allatt is dolgoznak. Ez hasznos, mert munkatapasztalatot szerezhet még a diploma megszerzése előtt és anyagilag függetlenné válhat, de az első években még nem érdemes erre törekedni, mert a tanulmányok rovására mehet.

Hallottunk a képzés finanszírozási formáiról, a kreditrendszerről, a hallgatói nyilatkozatról.

Peti a fenti általános tudnivalókon kívül hasznos tanácsokkal is igyekezett ellátni a mostani gimnazistákat:

• Ne hagyd ki a gólyatábort! 
• Ismerkedj, hiszen később az itt megszerzett kapcsolati tőke lesz az egyik legfontosabb muníció.
• Tanulj nyelveket (még lehetőleg középiskolában)!
• Legyen célod (apró célok is jók )!

Peti a tizennyolc szintes Schönherz kollégiumban lakik, amely felújított modern, jól felszerelt, kényelmes életteret biztosít, az ott zajló diákéletről is -amelynek ő maga is aktív résztvevője- első kézből értesülhettünk.  A VIK-es kollégium épülete, a Schönherz ad otthont a 42 éves múltra visszatekintő  Schönherz Qpa-nak, ahol az  egyik legendás feladat az, hogy a csapatok  óriáskijelzőként használják a kollégium ablakait, a legelső években még egyszerű két-állapotú világítás volt,  ma már szines animációkat is megjelenítenek a csapatok. Ha már a könnyedebb programoknál tartottunk, Peti elmondta, hogy nagyon fontos, hogy hogyan gazdálkodik az idejével az egyetemista, mert pl. Budapesten minden napra sokkal több program kínálkozik, mint amire lehetséges eljutni, és közben azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a vigasságokkal párhuzamosan a tanulás is fontos. De ha kizárólag a tanulásnak szenteli valaki az életét, akkor könnyen magányossá válhat, meg kell tehát találni a helyes középutat, amivel a később kamatoztatható kapcsolatok is kilakíthatók és a tanulmányi kötelezettségek is az elvárt szinetn teljesíthetők.

A köztudottan nehéz tanulmányok eredményesebbé tétele érdekében több kezdeményezés is született: a BME-n -talán elsőként az országban- bevezették a kötelező óralátogatást, ami bizonyítottan megnövelte a tanulmányi átlagokat. A kb. 30 hallgatót összefogó tankörökben (a tankör kicsit hasonlít a középiskolai osztályokhoz)  felsőbbéves hallgatók adják át tapasztalataikat, és segítik az alsóbbéveseket abban,  hogyan érdemes tanulni, az sem ritka, hogy egy-egy zh (zárthelyi dolgozat) előtt a tankörösök együtt készülnek. Tanulni a kollégiumban is könnyebb, hiszen ha kérdésed van, akkor biztosan találsz valakit, aki tudja a választ.

A szabadidő aktív eltöltésére számos sport választható, de minden karon sok egyetemi öntevékeny kör is lehetőséget biztosít a hasonló érdeklődésűek egymásra találásában. A Villanykari Közéletben a tudományos kutatómunkától kezdve kúltúrális közéleten át  a mókás időtöltésig széles a paletta.

Így két hónap távlatából is időszerű felidézni mindezt, hiszen közeledik a felsőoktatási felvételi benyújtásának határideje, ilyenkor egy végzős gimnazista átgondolja: hogyan tovább?

A pedagógusnak, és talán magának az iskolának is a legszebb "köszönet" az, amikor egy-egy visszatérő fiatal elmondja, hogy merre vezetett az útja, megmutatja, hol is tart most. Peti nem csak beszélt róla, hanem novemberben házigazdaként el is kalauzolt bennünket a Budapesti Műszaki Egyetem Nyitott laborok délutánján.