Londonban jártunk
A tavaszi szünet - néhány diákunk és jómagam számára - különösen izgalmas, élményekben gazdag időszak volt.
Hiszen március 30. és április 7. között hat batsányis diák angliai kiránduláson vett részt. A 11 fős kis diákcsapatot 5 szentesi tanuló tette teljessé a Horváth Mihály Gimnáziumból.
A több mint egy hetes program főbb állomásai Brüsszel, Canterbury, Leeds, London, Stratford, Oxford és Párizs voltak.
Elevenítsük fel, hol jártunk, mit láttunk!
Míg mások tojás festettek és sonkát főztek, mi szombat délután egy órakor buszra szálltunk és Hatvan, majd Budapest felé vettük az irányt, ahol további két gimnáziumi csoport szállt fel. Több, mint hatvan fős csapatunk most már Nyugat-Európa felé vette az irányt. Vasárnap első jelentősebb megállónk Brüsszel, Belgium fővárosa volt. Városnéző sétánk során nemcsak a királyi palotát, a jól ismert főteret, a pisilő kisfiút láttuk, hanem az Eu több intézményének irodaépületeit is. Természetesen nem hagyhattunk ki egy-két gyönyörű csokiboltot semJ
Az éjszakát egy kényelmes tranzitszálláson töltöttük, majd hétfő hajnalban Calais felé indultunk, hiszen a kompunk 6.45-kor indult Doverbe. Gyors ellenőrzése az úti okmányoknak, és már a kompról néztük Dover közeledő fehér szikláit.
A doveri vár után első utunk Canterburybe vezetett. A város középkori magja a városkapuval és a katedrálissal olyan, mintha egy időutazáson venne részt az idelátogató. Azt mondják, Ken Follett ismert regényének, A katedrális címűnek a canterbury-i építése szolgált alapul. Az épület méretével és szépségével egyaránt lenyűgöző.
Következő programunk a Leeds-ben található kastély volt. A Doomsday Booknyilvántartásában angolszász földbirtokként szereplő leeds-i kastély az évszázadok során sokfajta szerepet töltött be. Volt normann erőd, hat királyné személyes tulajdona, VIII. Henrik és felesége, Aragóniai Katalin palotája, Jakab korabeli vidéki ház, György korabeli nemesi kúria, a 20. században milliomosok elegáns lakhelye, végül napjainkban Anglia egyik leglátogatottabb épülete. Parkja hattyúk, pávák lakóhelye is. A nyíló krókuszok már a tavasz hírnökei voltak, bár még elég hideg volt.
Napunk végén a szálláshelyre indultunk, Sheppey szigetére, ahol mindenki elfoglalta jól felszerelt „mobil home”-ját.
Kedd: London
A brit főváros napsütéssel fogadott bennünket. Idegenvezetőnk, Thomson Anita segítségével városnéző sétára indultunk. Parlament, Big Ben, a lovas gárdisták laktanyája, St. James Park, Buckingham Palota, őrségváltás voltak a délelőtti klasszikus program részei. Majd ezt követte a Trafalgar square és a London Eye. A millennium alkalmából épített óriáskerék a mai napig turisták ezreit vonzza nap mint nap. A több órás sorbanállást nem lehet elkerülni, de a látvány mindenért kárpótol. A mi csapatunk késő délután még elsétált a Westminster Abbey-hez. I. Erzsébet síremléke, ismert tudósok, költők sírkövei, William és Kate esküvőjének színhelye mindnyájunk számra élmény volt.
A szerdai nap Stratford és Oxford jegyében telt. Shakespeare szülővárosa volt az első célállomásunk. Az Avon parti városban szinte minden róla szól. A helyi templom tanúja volt keresztelésének, esküvőjének. Ide van eltemetve is, családtagjaival egyetemben. A szülőházban a látogatás egy rövidfilmmel indul, amely bemutatja Shakespeare életét és a korabeli Londont, valamint a Globe történetét. Ezután lehet megnézni magát a házat.
Oxford, kollégiumi épületeivel, Harry Potter világát idézi a mai fiatalok számára. Egy angoltanárnak rögtön a könyvkiadó is eszébe jut. És a mostani út után egy ízletes fish &chips is…
Csütörtökön ismét London volt a program. A nap a Madame Tussaud Panoptikummal indult, a csapat nagy megelégedésére. Kortárs celebek, történelmi alakok, horrorisztikus jelenetek borzolták a kedélyeket.
Délután a British Museumba látogattunk. Néhány óra nem elég a világ egyik legnagyobb gyűjteményének bejárására. Mi az ókori egyiptomi és görög műkincseket kiállító termeket jártuk be, láttuk a rosette-i követ, valamint a kelet-ázsiai gyűjteményt vettük célba.
Ez után ajándéktárgyakat kerestünk/találtunk az Oxford street boltjaiban.
Péntek: még mindig akadt Londonban látnivaló. A napot a St. Paul katedrálissal kezdtük, majd egy hosszú, de annál érdekesebb séta következett a Temze déli partján. Christopher Wren katedrálisa Nagy-Britannia legnagyobb barokk temploma, kupolája méretével csak a vatikáni Szt. Péter Bazilika vetekedhet. Vele szemben, a Temze déli partján áll London egyik legfurcsább galériája, a Tate Modern, amely eredetileg villamoserőmű volt. Manapság 20. századi műalkotások kiállítóhelye.
Sétánk során elhaladtunk a Globe mellett, láttuk London legmagasabb épületét, a „The Shard”-ot, mely jelenleg Ny-Európa legmagasabb épülete. A Temze túlpartján szinte eltörpült a Tower a sok új, modern épület szomszédságában.
A Tower változatlanul London ikonikus épülete: itt őrzik a koronaékszereket, volt börtön, királyi rezidencia, királynék vesztőhelye. Minden egyes köve maga az angol történelem.
De itt véget is ért londoni tartózkodásunk, hiszen este a komp ismét Calais-ba „himbált” át bennünket. Majd néhány órás buszozás várt ránk a Párizs határában lévő tranzitszállásunkig.
A szombat reggel már Párizsban ért bennünket. Az Eiffel-tornyot nem hagyhattuk ki, a hosszú sor sem tudott eltántorítani bennünket…A látvány itt is csodálatos volt.
Délután tettünk egy hosszabb sétát a Szajna-parton. A Concorde tér, a Tüllériák kertje, az Invalidusok dómja, a Louvre, a Notre Dame több napra való programot rejtegetnek.
Városlátogatásunk a Latin negyedben ért véget, sétával, nézelődéssel, vásárolgatással.
Vasárnap este érkeztünk vissza Csongrádra.
Az út szervezéséért köszönet Leirerné Katona Ágnes tanárnőnek és Leirer Tibornak!
A kirándulás képei a galériában segítik felidézni az élményeket. Reméljük, az elkövetkező években is lesz lehetőség arra, hogy aki szeretne, részt vehessen hasonlóan szép, gazdag programot kínáló, jó hangulatú utazásokon.