Csongrádi Batsányi János Gimnázium,

2015. március 23-án batsányis diákok találkozhattak Nagykárolyi gróf Károlyi Lászlóval és feleségével, Erzsébettel, akik csongrádi látogatásuk során ünnepélyes keretek között egy fát ültettek, majd a Városi Galériában meséltek a család múltjáról és terveikről.  

Károlyi László és felesége a délelőtt folyamán megtekintette a városi múzeumot, a csongrádi katolikus templomokat és a városházát. A Nagyboldogasszony-templom kertjében a nemrég arany minősítést szerzett Tábori Lilla, Dobai Jázmin, Sprok Lilla és Koscsó Fanni magyar népdalokat adott elő, miközben csaknem hetven batsányis diák jelenlétében Károlyi László egy vadgesztenyefát ültetett, amely a kuruc gróf, Károlyi Sándor kedvenc fája volt.  

A Városi Galériában hallhattunk a grófi család őseinek megítéléséről és rokonairól, valamint a mai nemesség küldetéstudatáról és kötelezettségeiről. Károlyi László mesélt gyermekkoráról, vadásztörténeteiről, életcéljáról és hivatásáról, hobbijairól, nyelvtudásáról és az emigráció nehézségeiről. A közönség kérdéseket is intézett a gróf úrhoz, ennek során szóba került, hogy Csongrádon ugyan még nem járt, de gyermekként 1944 nyarán átutazott Felgyőn, amikor apjával közösen hajtották fel az uradalmi ménest Fótra.  

Károlyi László a nyelvek közül a németet szereti a legkevésbé, de azt is gyakorolja, mert a feleségével gyakran németül kell beszélnie, a legkedvesebb nyelve viszont a magyar, a spanyol és az angol. Szerinte a mai nemességnek kötelessége, hogy irányt mutasson a nemzet számára. Szeretné felújítani egykori kastélyait, hogy alkalmasak legyenek konferenciák, koncertek, kiállítások szervezésére.  

Károlyi László a honfoglalásig visszavezethető legősibb nemesi család fő ágának az utolsó élő tagja. Tizenhárom évesen, 1944-ben kényszerült hazája elhagyására. Svájcban tanult, Peruban egy kávéültetvényt vezetett, később Londonban dolgozott. 50 évnyi emigráció után 1995-ben tért vissza egykori otthonába, a fóti Károlyi-kastélyba. Károlyi László és hitvese ma is „kurucosan” harcol alapítványuk, galériájuk és a diplomáciai találkozóhellyé vált szalon segítségével azért, hogy minél több megmaradjon a család kulturális örökségéből a jövő nemzedékei számára. Beszédeiben és a médiában mindig nyíltan szót emel a magyar történelmi igazságtételért és a magyar holokauszt áldozataiért.  

 

Szerző: Pálinkó Máté