Csongrádi Batsányi János Gimnázium,

2015. április második felében csaknem száz, 9-11. évfolyamos diák vehetett részt egy tanulmányi kiránduláson az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A batsányisok a magyar kalandozások korának legjelentősebb hadi eseményeit és a nomád életmód jellegzetességeit megismerve egy interaktív hadtörténeti szoftvert próbálhattak ki a pályázat keretében. 

Az első napon a diákok Turda Gábor történész és Kardos Tamás szakmai vezető segítségével kipróbáltak a honfoglalás korára jellemző használati tárgyakat, megismerték a visszacsapó íj és a készenléti tegez működését, a nyílvesszők fajtáit, a szablya és a kard közötti különbségeket, valamint a szkítáktól átvett fokos és a bizánci katafrakták működési elvét. Előadás keretében szó esett arról is, hogy a sodronying hogyan védte meg a harcosokat, és hogy miért tartották a nyugatiak barbárnak a nomád magyarokat, akik összehangolt és gyors hadműveletekkel győzték le a környező népeket. A diákok összehasonlították a falanx, a janicsárok és a kalandozó magyarok hadoszlopát, majd megvizsgálták a Szent László lovagkirály kunnal folytatott küzdelmére és a bőrpáncélra vonatkozó forrásokat. 

A második projektnapon Hanny Ákos és Nagy Olivér játékmesterek közreműködésével a résztvevő tanulóknak alkalmuk nyílt arra, hogy a hadvezérek bőrébe bújva ebben a virtuális világban újrajátsszák a legjelentősebb csatákat. A 7 magyar törzset egy-egy diákcsoport képviselte, akik előzetesen kidolgozott közös stratégia alapján próbálták legyőzni az ellenséget, vagyis a megvívott csaták során már a saját döntéseik alapján alakultak a hadi események. Elsőként a magyar törzsek bizánci indíttatásra vívtak fiktív harcot 895-ben a Bolgár Birodalom ellen, később újrajátszották a nagy sikert hozó 907-es pozsonyi csatát, a 955-ben bekövetkezett augsburgi vereséget és a kalandozások végét jelentő 970-es balkáni hadjáratot is.