Győri tanulmányút

Ajánlom

Az Audi szerelőcsarnoka, Technológiai játszótér, szélerőmű-látogatás, műanyagfeldolgozó üzem, és természetesen Győr néhány nevezetességének bejárása volt utazásunk célja. A házigazdáinknak köszönhetően még folyam-alattjárót és óriás darut is láthattunk olyan közelről, mint előtte még soha.

A tanulmányútról Szabó Judit  készített részletes leírást, de a fiúk cikk végén idézett véleményei is azt bizonyítják, hogy szívesen maradtak volna még...

2016. április 25-én reggel indult kis csapatunk (3 tanár és 8 diák) Győrbe tanulmányi kirándulásra, a vízirakétás pályázat részeként. Két autóval mentünk, Gilicze Tamás és Szabó László tanár urak vezettek.

 Egy kb. 2,5 órás autópályás utazás után érkeztünk meg az Audi Hungária Kft parkolójában. A gyárban két órás vezetés során tekinthettünk be az autó gyártásának folyamarába. Ebben az üzemben csakis megrendelésre gyártanak, és 2 percenként gurul le egy autó a futószalagról. Külön érdekesség, hogy egymás után nem ugyanolyan modelleket gyártanak, hanem ami éppen a megrendelési sorrendben következik, így egy Audi TT Roadster után akár egy jobbkormányos Audi A3-as modell is lehet gyártósoron. Vannak olyan üzemrészek ahol a munka 85%-át robotok végzik, mégis műszakonként 30-40 busznyi embert hoznak dolgozni, még Szlovákiából is. Ami engem nagyon ledöbbentett az az, hogy milyen nagy tisztaság és rend van az épületekben valamint a külterületeken is, nincs szétdobált hulladék vagy cigarettacsikk. A raktárakban nagy a sürgés-forgás, hogy a gyártósoron dolgozók ki legyenek szolgálva, zavartalanul folyhasson a munka. A gyár alapterülete sok ezer négyzetméter, ami több mint 480 db focipálya területével egyenlő, így minket is busszal vittek a látogatóközpontból a különböző üzemi épületekbe.

A látogatás után mentünk a győri Technics Playgroundba, ahol az ebéd után rengeteget tanultunk és mindent kipróbáltunk. Volt itt ABB ipari robot, kétféle marógép, válogatógép, hidraulika modell, folyadékos 3D nyomtató, programozható esztergapad, modellvasút és egy igazi repülő is. Ebbe a közeljövőben egy 3D-s szimulátort szeretnének beépíteni az ottani dolgozók. Azon a délután minden eszköz működését bemutatták nekünk, és mi is alkottunk velük. Így született BJG-s felirat is marógéppel valamint 3D nyomtatással is. Az összes robotot és gépet az itt dolgozó szakemberek programozzák. Ez a munkájuk és a hobbijuk is. Példaértékű az, amit ők csinálnak. Nagyon tisztelem őket, mert rendkívül sok olyan dologról tudnak mesélni, amit egy tizenéves fejjel kicsit nehezen lehetne megérteni.

        Estefele, vacsora után bementünk Győr központjába és másfélórás séta során néztük meg a Rába és a Mosoni-Duna által kettészelt települést. A folyópartokon nemrég építettek ki szép sétányokat. Külön érdekesség a Mosoni-Duna partján lévő domború tükör, ahol szép és egyben vicces fényképeket lehet készíteni. 20:15-től a városházával szemben lévő téren a szökőkút zenére való „mozgását” néztük meg.  Este a Puskás Tivadar utcai gyárterületre érkeztünk vissza, itt volt a szállásunk. Mindenki gyorsan elaludt a tartalmas nap után.

       

Második nap, a reggeli után ismét visszatértünk a Technics Playgroundra. Az itteni dolgozók meglepetés programmal vártak:  kivittek minket Vámosszabadi mellett lévő telephelyre az első magyar „tengeralattjáróhoz”. Ez azért van idézőjelben, mert Magyarországnak nem sok tengere van, így nem is a tengerre, hanem a Dunára tervezték a szerkezetet, ahol úszott is, viszont sosem merült le. A 16 tonnás jármű csak huszonvalahány éves, mégis nagyon hányattatott sorsa volt eddig, a roncstelepre való szállítástól mentették meg (különböző okok miatt kb. 10 évig egy erdőben „lakott”). Valószínűleg hamarosan a Mosoni-Dunára lesz letéve, itt lehet majd látogatni. Miután mindenki megmászta, belemászott, körbejárta, visszaindultunk Győrbe ebédelni. Ebéd előtt még megnéztünk egy 70 tonnás darus kocsit működés közben, a kezelők elmagyarázták működési elvét. Beszéltek a különböző darus balesetekről, hallhattuk, hogy a forgatónyomatéknak milyen nagy szerepe van a daruzásban.

 

Kora délután indultunk Mosonszolnokra, ahol Balogh Antal műszaki igazgató fogadott minket és mutatta be a szélerőművek jelentőségét, működését és érdekességeit. Én nem gondoltam volna milyen monumentális építmények ezek. Magasságuk átlagosan 100-140 méter, az oszlopuk átmérője a földnél 4-9 méter, és a 3 lapátjuk hossza külön-külön 35-45 méter hosszú és egyik végükön az átmérőjük nagyobb, mint én! Óriásiak! Ennek a cégnek, aki üzemelteti a hazai szélerőművek egy részét, 12 db szélerőműve van közel az osztrák-magyar határhoz. Ennyi erőmű által termelt energia elég egy Mosonmagyaróvár méretű település éves energiaigényének biztosítására. A szélerőműben is minden programozva van és automata, csak akkor kell emberi beavatkozás, ha sérül az építmény vagy az informatikai rendszer. 4 óra körül értünk vissza Győrbe ismét, ahol egy műanyag fröccsöntő üzembe is ellátogattunk. Itt is szinte minden munkát robotok végeznek, az emberek sok helyen csak az esztétikai javításra és az ellenőrzésre kellenek.

   

A félórás kitérőnk után még utoljára visszatértünk a Technics Playgroundra, ahol elköszöntünk győri tanárainktól és egy utolsó palacsintázás után neki indultunk az M1-es autópályának. Út közben a két nyolcadikos fiú jóvoltából még az emberi vér összetételét és a vérkeringést is megismertük, készültek a szerdai dolgozatra. Este kilenc óra körül érkeztünk Csongrádra.

Két napig voltunk Győrben. Ez nem túl hosszú idő, de a vendéglátóinknak köszönhetően mégis rengeteg mindent tanultunk és tapasztaltunk meg. Köszönjük nekik ezt a csodás kirándulást és Giliczéné László-Kókai Mária tanárnőnek a szervezést! 

A tanulmányi kiránduláshoz kapcsolódó weboldalak:

  • Egy számunkra új 3D nyomtatási technológiát is megismertünk: B9Creator
  • Információk a  meglátogatott szélerőműparkról
  • Projektünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő finanszírozásában, a Nemzeti Tehetségprogram keretében valósult meg.

  

  • A tanulmányút részvevői: Bori Nándor, Tóth Máté (8.f), Jakab István, Kanász-Nagy Gergő (9.a), Szabó Judit 10.a, Gilicze Kristóf, Kordás Kristóf, Tisza Olivér (11.f)

Valamennyien leírták, hogy mi volt számukra meghatározó ezen a kétnapos kiránduláson:

A legjobban a „tengeralattjáró” tetszett mivel érdekes volt látni, hogy bár nincs tengerünk a magyar honvédség ilyen téren is innovatív volt. 

 

Az tetszett a legjobban, hogy az ABB robotot ki lehetett próbálni és az is, hogy meglehetett nézni a tengeralattjáró belsejét. 
Volt szerencsénk megtekintetni egy hidraulikával működő darut. Működés közben könnyebb volt realizálni mekkora erőt is képvisel. 

Minden tökéletesen érthető és hasznosítható volt, mert úgy mondták el, hogy a legbonyolultabb dolgokat is egyszerűen meg lehessen érteni. 

Többet fogok a programozással foglalkozni és mostmár tényleg megtanulok 3D-s nyomtatóval alkotni mert végtelen lehetőség van benne amiknek csak a képzeletem szab határt. 

Végső állomásunk hazaindulásunk előtt egy fröccsöntő üzem volt.  Az Audi gyár, a hidraulikus daru és szélerőművek után nem tűnt egy különösebben nagy méretű létesítménynek. Mondhatni egyszerű de nagyszerű volt. A munka nagy részét itt is robotok végezték, mint az Audi gyárban és gyakorlatilag bármit tudnak fröccsö

nteni amire igény van. Az egyetlen hátrány a szag volt ami bent terjengett, ugyanis megfájdult tőle a fejem. Legalább ezt is megtanultam...fröccsöntő üzemben nem fogok dolgozni.

Legjobban a tengeralattjáró tetszett, mivel ilyet nem mindennap lát az ember és külön érdekesség volt, hogy Magyarországon ez az egyetlen. 

De a TechnicsPlayground legtöbb „kütyüje” is az újdonság erejével hatott rám.  A tanulmányút rámutatott, hogy a mai világ a robotikára épül és ha tetszik, ha nem ebben kell keresni a jövőt. 

A kirándulás folyamán sok mindent láthattunk és kipróbálhattunk. Én mindent érdekesnek találtam, de ami a legjobban tetszett az a 

TechnicsPlayground

on volt, mégpedig a repülőgép szimulátor. Azért ez, mert engem nagyon érdekelnek a repülők és az azzal kapcsolatos dolgok. Meg mivel engem inkább a gépészet érdekel mintsem a robotok és a programozás ezért is tetszett még jobban például a marógép, CNC eszterga és a kézi eszterga. 

De ennek ellenére az ABB robotok nagyon tetszettek.

...Távolról úgy néznek ki mint lassú, barátságos ventilátorok. Hát nem azok. Hihetetlenül hatalmasak és elképesztő erővel és gyorsasággal hasítják a szelet...hallatszik a ritmusa is ahogy forognak. Ez is egy érdekes része volt az útnak, amikor valamit, amit azt hiszed hogy ismersz tényleg megismersz és közel sem olyan mit ahogy elképzelted. Természetesen egy csomó dolgot elmondtak a szélerőművekkel kapcsolatban. Miért akkora amekkora, miért ott van ahol van, mennyi energiát termel, miért úgy néz ki ahogy.

Ha nekem lett volna még egy-két órám ezekre az eszközökre akkor én biztos, hogy jobban megtanulmányoztam volna a modellező kis motorokat, hogy bővítsem az ilyen motorokkal, meg úgy általában a motorokkal kapcsolatos ismereteimet.

Engem nagyon érdekel az informatika a kémia a fizika és a matematika így nekem ez a kirándulás csodás volt, mert itt mindből bőven volt részem és ezáltal mindnek láthattam gyakorlati felhasználását. Úgy gondolom mikor majd ott lesz az idő, hogy egyetemet válasszak biztos vissza fogok gondolni erre az útra.

Saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy egy ilyen tanulmányi kirándulás során a diák önkéntelenül szórakozva tanul, ráadásul többet egy nap, mint az iskolában lehetséges.

Sose voltunk éhesek :)

 

A tanulmányút lényege összességében az volt, hogy kipróbálj dolgokat és, hogy megkérdezd magadtól tudnád-e ezt csinálni, és ha nem is kaptál választ arra mit fogsz a jövőben csinálni amiért fizetnek neked, arra biztosan kaptál, hogy mit nem, ezzel is egy lépéssel közelbb kerülve a munkához amit esetlegesen csinálni fogsz örömmel, boldogsággal, szenvedéllyel, kíváncsisággal és kitartással.

 

Iskolánk működő ECL Nyelvvizsgahely.