Csongrádi Batsányi János Gimnázium,

A karácsonyi ünnepek évszázadokig a húsvét árnyékában álltak. Csak a XIX. századra vált Európa-szerte a karácsony az első számú keresztény ünneppé és vált fokozatosan családi eseménnyé. A karácsonyi ajándékozási tradíciók ugyan szinte országokként és nyelvterületenként mások, azért nem nehéz észrevenni a hasonlóságokat.

Az európai országokban, talán a legelterjedtebb hagyomány, német mintára, a karácsonyfa állítás, viszont ennek és  a házak, utcák, terek díszítésének nincs mindenhol akkora kultusza, mint az északi országokban.

Nagy-Britanniában például a nagyobb terek már a karácsony előtti időszakban fényárban úsznak. Itt december 24-én éjjel a Mikulás (Father Christmas) érkezik a kéményen keresztül, és ajándékokat hagy a gyerekek zoknijában. Ez a szokás Magyarországon december 6-án, Miklós napon elterjedtebb.

 December 25-én reggel a gyerekek kibontják ajándékaikat, majd családi körben ünnepelnek.  A karácsonyi ebéd általában sült pulyka krumplival és karácsonyi puding.

Más hagyományok élnek Finnországban.  Náluk a karácsony már 23-án elkezdődik, amikor a szülők rendet varázsolnak a házban. December 24-én reggelinél a család körbeüli az asztalt. Hagyományosan fahéjas tejberizs a reggeli, amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, nagyon szerencsés lesz a jövő évben. Ha fiatal lány az illető, akkor közeli férjhezmenetelre számíthat. A karácsonyi vacsora tradicionális északi ételekből áll: a heringet üvegfúvó módra általában rozskenyérben sült sonka követi. Sült krumplikásával. mézes, gyömbéres süteményekkel zárják az étkezést. Finnországban az asztalt éjszakára nem szedik le, hogy a karácsonyi manók is jóllakhassanak, ha épp arra járnak.

Görögországban a karácsony 12 napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronnak nevezik (jelentése 12 nap). Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep: a karácsony, az új év és a vízkereszt.  A görögöknél, mint sok minden máshoz, a karácsonyhoz is sok legenda, mítosz kötődik.  Az egyik mese szerint karácsonykor bosszantó manók jönnek a földre, a házakban hatalmas rumlit csinálnak és mivel a tűztől nagyon félnek, ezért a házi tűzhelyben a láng nem aludhat ki. A manók elűzésére szolgáló tűz hamuja varázserővel bír, ebből a földekre szórnak, bő termés reményében.