Csongrádi Batsányi János Gimnázium,

2017. április 27. és május 6. között került megrendezésre a Batsányi János Gimnázium és a Csongrádi Levéltár közös szervezésében a Magyarok a Szovjetunió táboraiban (1944-1956) című vándorkiállítás. A gimnázium átjárójában bemutatott tárlatot Dr. Halmágyi Pál nyugalmazott makói múzeumigazgató és Széll Gábor tanár úr nyitotta meg, másfél hét alatt csaknem négyszáz érdeklődő láthatta a zenei és irodalmi aláfestéssel kiegészített anyagot, amelyen Rosta Dávid és Vígvári Tímea diákok közreműködtek.

A 2016-os Gulág Emlékév kezdete óta a témával foglalkozó kutatók egyetértettek abban, hogy ismertetni kell a tudományos eredményeket a közvélemény szélesebb rétegével is, ennek eredményeképpen jött létre a kiállítás, amely nemcsak Magyarországon, hanem számos külföldi helyszínen is bemutatkozott.

1939-ben Berija szovjet belügyi népbiztos létrehozta a Gulagnak nevezett javítómunka-táborok mellett a Gupvit, ahol a sztálini politika ellenzőit, a hadifoglyokat, és a véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosságot malenkij robotra, vagyis kemény fizikai munkára kényszerítették. Hat évvel később a szovjet gazdaság fellendítése érdekében átalakították a táborrendszert, így 350 főtábort és 4 ezer melléktábort szerveztek, szétszórt szigeteket képezve az egész Szovjetunió területén.

A világháború utáni évtized összes nagyméretű beruházásán dolgoztak külföldi kényszermunkások, többek között a moszkvai metró és a stadion építésénél, vasútvonalak helyreállításánál, a bányászatban, utak, gátak és hidak építésénél, valamint a világháborúban lebombázott épületek helyreállításánál is. A rabok napi 10-12 órán át végeztek rendkívül kemény fizikai munkát, miközben élelemről és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak.

Becslések szerint a táborokban Sztálin rémuralma alatt 20 millióan haltak meg, a Magyarországról kitelepített 700 ezer ember közül 300 ezren sohasem térhettek vissza hazájukba. Akik mégis hazatértek, azokat sok évtizedes hallgatásra kényszerítettek a titkosszolgálatok. Bízunk abban, hogy a kiállítással méltó emléket állítunk előttük azzal, hogy bemutatjuk, milyen jogszerűtlenséget és embertelenséget kellett elszenvedniük a Gulágot megjárt magyar áldozatoknak.