Csongrádi Batsányi János Gimnázium,

„Emlékezzél a múlt időre,
Ismérjed a jelen valót:
S értvén az újat és az ót,
Vigyázz, figyelmezz a jövőre!”

                               (Batsányi)

Egy évszázad történéseit nehéz lenne egyetlen cikkben bemutatni, így a 100. évforduló alkalmából a gimnázium megalapítását és az első éveket idézzük fel.

1908-ban a csongrádiak kérvényt nyújtottak be a Vallás és Közoktatási Minisztériumba, hogy polgári fiúiskola épülhessen a városban. A minisztérium először a Szivák téren (a mai Dózsa György téren lévő park helyén) kért helyet az építendő iskolának, majd 1913 februárjában a Kossuth tér keleti felén elhelyezkedő Forgó-féle telket, Tóbiás Herman kocsmájának helyét jelölték ki a polgári fiúiskola számára. (lásd 1.kép )

Ybl Lajos (lásd 2. kép) tervei alapján egy év alatt, 1914-ben készült el szecessziós stílusban a kétemeletes épület, amelynek elejéhez kis előkertet is építettek stilizált, faragott székelykapuval. (lásd 3.,4.,5. kép)

Az első világháború kirobbanása miatt az iskola azonnal nem költözhetett be az új épületbe, mert a Vöröskereszt Egylet 1914 nyarától kezdve köz –és járványügyi, ill. katonai kórháznak használta az épületet, melyről a Csongrádi Ujság 1914. szeptember 20-i száma így írt: „A vöröskereszt egylet elnöksége, annak minden egyes tagja, de e városnak minden polgára egymással vetekedett azon, hogy az áll. polgári fiúiskola új épülete kórháznak berendeztessék és a sebesültek ellátásáról gondoskodás történjék. Míg egyes szomszéd nagyobb, gazdagabb városok alig 30—50 ágyat állítottak, addig — szégyen, nem szégyen — ez az általában földhöz ragadt szegény csongrádi nép egyszerre 150 ágyat rendezett be teljes kényelemmel a sebesült katonák részére. Előkelő úrinőink pedig odaadólag végzik betegápolói magasztos feladatukat s alig van ház, honnan ételt, italt ne szállítanának a sebesülteknek.”

A fenti okok miatt a polgári fiúiskola 1920-ban kezdhette meg működését az épület első emeletén.

A polgári fiúiskola létrehozásával párhuzamosan, már 1904-ben felmerült az igény egy gimnázium felállítására is. „A város szélesebb látókörű vezetői már régóta sürgették egy középiskola felállítását, mely a többi iskolafajokat is élénkebb munkálkodásra serkentené, az általános műveltség színvonalát emelné és a vidéknek saját fiaiból alapos tudású nemzeti és vallásos érzésében meg nem ingatható intelligenciát nevelne. Egyhangú képviselőtestületi határozatok kérték 1909-ben, majd 1911-ben a nm. V. K. M.-tól egy kir. kath. főgimnázium szervezését… Különböző okok késleltették az új intézet felállítását. Csak 1920. október végén kapta meg Jaeger Imre menekült közs. főgimnáziumi igazgató a megbízást, hogy megszervezze az egyelőre egyosztályos intézetet, mely költségvetésileg a szentesi m. kir. Áll. Főgimnázium fiókintézete, de tanulmányi és ügyvezetési tekintetben önálló” – olvashatjuk az iskola 1920/21-es évkönyvében.

A csongrádi nyolcosztályos gimnázium a „Szentesi Magyar Királyi Állami Főgimnázium fiókintézeteként, de tanulmányilag és ügyvezetési tekintetben önálló” iskolaként működött a polgári fiúiskolával egy épületben. A gimnázium kapta a második emeletet, a földszinten lévő két helyiséget, a rajz- és a tornatermet pedig közösen használta a két iskola.

A gimnázium első tanévét 1920. november 13-án nyitották meg, az első osztály 3 tanárral, 27 nyilvános és 1 magántanulóval indult. A következő tanévben az első és második mellett már ötödik osztályt is indítottak, 1923 őszén pedig a harmadik és a hatodik osztály is belépett a képzésbe, így a tanulók száma lassan 150 fölé emelkedett.

A város lakossága adományokkal, makói és szegedi iskolák bútorokkal, a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtani készlettel, a helyi plébánia pedig jövedelmeinek egy részével segítette a gimnázium fejlesztését. A tanulók eredményeit ösztöndíjakkal jutalmazták, szakkörök és önképzőkörök alakultak, és létrejött a helyi cserkészcsapat is a Magyar Cserkészszövetség irányításával.

1924. szeptember 3-án a középiskolai reform következtében az iskola reálgimnáziummá alakult át, 1925 júniusában pedig lezajlottak az első érettségi vizsgák.

Az 1925/26-os tanévben a gimnázium önállóvá vált, és felvette a Csongrádi Magyar Királyi Állami Szent Imre Reálgimnázium nevet, költségeinek egy részét pedig a városnak kellett átvállalnia.

A gimnázium épülete immár 100 esztendeje jellegzetes és meghatározó része a csongrádi városképnek.

	1.kép
A Kossuth tér keleti felének látképe egy 1910-es képeslapon (részlet) és 100 évvel később. A felső képen még Tóbiás Herman kocsmája látható, melynek helyére épült a gimnázium.	vissza a szöveghez
forrás: http://www.csongrad.hu/tourinform/kepeslap/
	2. kép
Ybl Lajos (1855-1934) mellszobra a hódmezővásárhelyi városháza aulájában. A gimnázium épülete mellett a hódmezővásárhelyi városházát is ő tervezte.	vissza a szöveghez
	3. kép
A gimnázium főépülete egy 1916-os képeslapon, melyen az előkert és a székelykapu is jól látható. forrás: 90 éves jubíleumi emlékoldal	vissza a szöveghez
	4. kép
A gimnázium udvar felőli része (gr. Apponyi utca felől) egy 1920 körüli képeslapon. forrás:90 éves jubíleumi emlékoldal	vissza a szöveghez
	5. kép
A gimnázium főépülete egy 1937-ben postázott képeslapon (részlet) forrás: Arcanum digitális képeslapgyűjtemény