A Mars és a Mars-utazás lehetősége
Miután 2016. január 4-én szemtanui lehettünk, hogy a Marson rekedt űrhajós, Matt Damon épségben hazajutott a Földre, elgondolkoztunk azon, hogy hogyan is élhette túl ezt a kalandot. Hogy ne maradjanak bennünk megválaszolatlan kérdések, tanáraink egy csillagászt hívtak el hozzánk, hogy megvitassuk a Mentőexpedíció című film valóságtartalmát.
2016. január 13-án Dr. Szalai Tamás csillagász látogatott el hozzánk a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékéről, hogy beszélgessen velünk a Marsról és a Mars-utazás lehetőségéről (letölthető előadás, pdf).
Az előadás első részében a Marsról sok érdekes információt tudtunk meg:
A bolygó légkörében a légzés kizárt, ugyanis 98%-át CO2 alkotja. A Marsnak két, 10 km átmérőjű befogott holdja van: a Phobos, ami görögül annyit tesz, hogy „félelem”, és a Deimos, aminek a jelentése „rettegés” a görög nyelv szerint.
A Mars bolygót Percival Lowell is kutatta, sok érdekes felfedezést tett 1894-ben. Vizsgálatai során arra következtetett, hogy jégsapkák, illetve folyók és csatornák vannak a bolygó felszínén.
Később, egy Mars szonda által megcáfolták Lowell állítását, miszerint csatornákat is találhatunk a Marson. Ugyanis a csatornának hitt mélyedések több kilométer mélységű szakadékok voltak. A szondák segítségével mostanra fel tudtuk térképezni a legnagyobb szakadékot és hegyet is. A Valles Marineis szakadék 7 km mély és 200 km széles. Az Olympus Mons hegy 27 km magas és 600 km az átmérője.
Sokak feltették azt a kérdést: „Van-e élet a Marson?”. Míg Lowell a folyók és csatornák miatt következtetett marsi életre (és bejelentései nyomán jobbnál jobb sci-fi regények születtek a századfordulón, mint például H. G. Wells Világok harca című könyve), addig az 1970-es években a „Viking 1” Mars-szonda által küldött kép miatt gondolkoztak így jópáran. A képet lehozták az amerikai újságok is, így seperc alatt jöttek létre a különféle „összeesküvés-elméletek”,és egy időre újra kitört a „marslakó-láz”.
A vörös bolygót eleinte csak meteorok maradványaiból tudták vizsgálni, majd a ’60-as években az amerikaiak és az oroszok űrkutatási programjukba felvették a Mars vizsgálatát. Amerikai űrszonda volt a Viking 1 is, amely a fent látható „emberi arc” képet küldte a Földre.
Mivel Lowell korábban megállapította, hogy jégsapkák vannak a Mars felszínén, ezért az emberek elkezdtek gondolkodni: Van a Marson jég? Miből van a jég? Vízből! Széndioxidból? Valamikor lehetett cseppfolyós víz is a Marson?!
A víz kereséséhez robotautókat és űrszondákat küldtek a Marsra. A talaj mélyebb rétegeiben és a felszínen lévő víz nyomait keresték. Később, ásó- és fúrórobotok vették át a korábbi eszközök helyét, melyek az előző kérdésekre próbáltak választ adni. Mit csinál egy ilyen szonda: első sorban űrkutat ás :). A robotok meg is találták a dihidrogén-monoxidot, csak szilárd állapotban.
Dr. Szalai Tamáselőadásában ez volt az utolsó gondolat. Mindezek után elkezdtük megcáfolni a film valóságalapját. Számtalan kérdés merült fel, amikre választ is kaptunk.
Lehetett-e akkora szél a Marson, mint amekkora a filmben volt?
A Marson ugyan van szél, de a ritka légkör miatt olyan gyenge a szélerősség, hogy a filmben látott jelenség lehetetlen.
Ha szondákat és robotokat már küldtek a Marsra, akkor embereket miért nem?
Az ok, hogy miért nem küldtek még embert a Marsra, igen egyszerű. Egy ilyen utazás rengeteg pénzbe kerül. Mindezek mellett a technika még nem tart ott, hogy lehetővé tegye; és az űrhajó legénységét alkotó embereknek is sok kritériumnak kellene megfelelniük. Az asztronautáknak tökéletes kondícióval kell rendelkezniük, s mindezek mellett még pszichológiailag is teljesen alkalmasnak kell lenniük a több hónapos küldetésre. .
Milyen problémákba ütközhetnek a Marson tartózkodó emberek?
Elsősorban a légzés. Mint említettük, a légkör 98%-a CO2. Meg kell oldani az oxigén előállítását is. A kismértékű gravitáció által létrehozott térben az emberi test hosszú távú „működése” is kérdéses. A Marson a nyomás is más, mint a Földön, ez is sok technika problémát vet fel. Ugyanígy van a hőmérséklettel is, nagyon nagy hőingadozást kellene elviselni (akár 50-60 OC). Az utazás során hosszú időt kellene súlytalan állapotban, illetve a földinél kisebb gravitációjú környezetben tölteni. Az emberi szervezet túl gyenge ahhoz, hogy ennyi mindenhez alkalmazkodjon. Sőt, előfordulhat, hogy egyikhez sem tud.
A burgonya tényleg megterem a Marson?
A burgonya tényleg elég igénytelen növény, de nem biztos, hogy megterem a marsi talajban, mert abban mérgező anyagok is lehetnek. Mindezek mellett, ha egy ember több héten keresztül csak krumplit eszik, akkor nem jut elég vitaminhoz.
A beszélgetés során megcáfoltuk azt is, hogy a szigszalag azért mégsem jó mindenre, valamint ne bízzuk az életünket egy űrhajóra terített ponyvára. Az előadás nagyon érdekes volt. Sokat tanultunk belőle. Most már tudjuk, hogy a Marson szkafander nélkül csak Arnold Schwarzenegger :) lélegezhet. Remélem, majd küld nekünk képeslapot! J
Köszönjük tanárainknak és az előadónak, hogy lehetővé tették ezt nekünk!
Iskolánk működő ECL Nyelvvizsgahely.
